Összeállításom célja, hogy a bulvár cikkek felszínességéhez - valamint a stand up comedy képviselőinek minősíthetetlen  megnyilvánulásaihoz - képest igényes és komoly expozét adjak. Jómagam 2008 óta járok Braco találkozóira, és nem kevés személyes benyomás, valamint szintén jelentős intellektuális vizsgálódás után kezdtem el bármit is közzétenni Róla.

Braco kezdetben még nagyon személyes formában működött. Beszélgetett az emberekkel, tanácsokat és magyarázatokat adott. Aztán egyre többen jöttek, és már nem lehetett ilyen sok időt áldozni. A munkatársakkal kialakítottak egy forgatókönyvet, miszerint mindenkire csak 1-2 perc jut, átadja a fényképeket, röviden elmondja a gondjait, kéréseit, aztán jön a következő. De még ekkor is nagyon perszonális volt minden, Braco megérintette a fotót, vagy a szívéhez emelte, megcsókolta, vagy írt rá valamit, mielőtt visszaadta. Ekkor már külföldről is kapott meghívásokat, ami azt jelentette, hogy kevesebb időt tölthetett a zágrábiakkal. Ezért a csapatával kialakították azt a szokást, hogy az Ő távollétében a hangját játszották le az oda érkezőknek, amely ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a nézés. Így a ház továbbra is folyamatosan nyitva állt a látogatók előtt. Gyarapodtak az adományok, és lépésről-lépésre felvásárolták a társasház lakásait, hogy létrehozhassanak egy szép és modern központot.

Aztán következett az újabb állomás 2004-ben. Boszniában olyan sok ember jött el Hozzá, hogy már 36 órája folyamatosan talpon volt, és még mindig kb. 2000 fő volt hátra. Látszott, hogy ez így teljesen reménytelen, de senkit sem akart „üres kézzel” elküldeni. Ezért megkérte az asszisztenseit, hogy rendezzék csoportokba az embereket, majd kiállt eléjük, és végigpásztázta a tömeget. A reakciók lenyűgözőek voltak. Mindenki hatalmas energiáról, szeretetről és melegségről számolt be. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a munkát így kell tovább folytatni. Ettől kezdve csoportokban fogadta az embereket. 

A határtudományok avatottjainak beszámolói

A természettudomány kiemelkedő képviselői közül többen is érdeklődnek Braco iránt. A kvantumfizikus dr. Ninoslav Novak a témához képest rövidre szabott, mégis nagyívű előadásában arról beszélt, hogy valamennyi élőlény milyen rendkívül érzékeny az elektromágneses hullámokra. Dr. William A. Tiller (Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, Stanford University, USA) az új paradigma vezéralakjának nevezte Bracót. De foglalkoztak vele olyan kutatók is, mint dr. Harald Wiesendanger (Rendkívüli Gyógyítók Nemzetközi Intézete), és a svájci Alex Schneider professzor, aki a kvantumpszichológia szemszögéből is igyekszik megvilágítani ennek a hatásnak a mibenlétét:

„Amikor Braco előttünk áll, felemel bennünket egy magasabb dimenzióba, ahol képesek vagyunk felismerni valódi önmagunkat, és érezni, kik is vagyunk valójában. És ez sokkal több, mint csupán a fizikai testünk. Braco hazavezet bennünket Önmagunkhoz. 

..... Mindez azonban nem a Braco személyéből áradó energia közvetlen hatásaként magyarázható. Braco karizmatikus kisugárzása olyan rendkívüli, hogy a magasabb rendű emberi kvalitásai katalizálják az egyes résztvevők egyéni minőségét (ezt jelenti a korábban említett csoportdinamika). Mindez egyúttal lehetővé teszi Braco számára, hogy olyan mértékben hasson az emberek személyiségének mélyebb rétegeire, hogy képessé váljanak befogadni, és akár önmagukban is aktiválni a harmonizáló hatású információs rezgéshullámokat.

.... Braco egyedülálló hatásmechanizmusa tehát nem gyógyító energia kibocsátásában rejlik, hanem egy másik, magasabb szinten megy végbe.....”

Dr. Klaus Volkamer - aki vegyész, természettudós, és filozófus egy személyben - több ülésen is részt vett, és látta, hogy Braco milyen hatással van az emberekre. Számára nyilvánvaló, hogy ez olyan finom dimenzióban történik, hogy a meglévő technológián keresztül nem tehetjük láthatóvá. Nem anyagi szinten megy végbe.

Vagy talán mégis?

Don Estes (az InnerSens alapítója) rögzítette a műtermében Braco hangját, majd elvégzett egy elemzést. A vizsgálat szerint Braco hangja 621 egységnyi energiát tartalmaz, ami meghaladja a szokványos (350-400 közötti) értéket. A portacle nevű eszköz átfordítja a számokat egy képpé, méghozzá úgy, hogy a képen minden pixel Braco hangjának egyik frekvenciája. A látottak alapján Mr. Estes következtetése pedig pontosan így szól: „Egy ilyen személy könnyen tud mozogni a különböző dimenziók között, anélkül, hogy bármi is blokkolhatná.”    

Továbbá Zágrábban, 2007-ben sor került egy kísérletre. A kezelés során Bracotól néhány méternyire elhelyeztek egy palack vizet, amelyről egy speciális képalkotó eszközzel percenként felvételt készítettek, amelyből kiolvasható, hogy Braco jelenlétében megváltozik a víz energiamintázata. 

Elismerések

Ha Braco Indiában született volna, akkor minimum néhány millió ember avatárának tekintené Őt. Ha a működését összehasonlítom Ammával, az ölelgető női szenttel (akit egyébiránt mélyen tisztelek), szerintem akkor sem vall szégyent. Hawaiion, a gyógyítók paradicsomában tett látogatásakor a kahunák nagy tisztelettel köszöntötték őt. De azt is tényként könyvelhetjük el, hogy még az oly kritikus és agnosztikus nyugat is hálával adózik Neki, hiszen Braco 17 éve tartó áldozatkész munkáját az ENSZ 2012. november 16-án Békeoszlop kitüntetéssel honorálta. Korábban olyan közéleti személyiségek részesültek ebben a kitüntetésben, mint Teréz anya, a Dalai Láma, és II. János Pál pápa. Az eseményről készült rövid híradás 10 nappal később megjelent a Times Square-en egy hatalmas plazma képernyőn. Csupán a fotó és a cím volt látható, mindössze háromszor, alkalmanként 15-20 másodpercig. Mégis - ahogyan azt később a rendőrség szóvivője egy hivatalos nyilatkozat formájában kifejtette - ez volt az első nap New York város történetében, amelyen nem történt erőszakos bűncselekmény. Na most hihetjük azt, hogy ez pusztán véletlen egybeesés, jómagam azonban inkább úgy gondolom, hogy Braconak az ENSZ-nél tett látogatása egy újabb megrázó bizonyítéka az embereket összekötő holografikus mezőnek. Továbbá azt is alátámasztja, hogy egy magasabb frekvencián rezgő attraktormező hatni képes egy alacsonyabbra. Deborah Moldow, az ENSZ Világbéke Napja alkalmával adott élő interjú során az alábbiakat mondta: „Braco nem is testesíthetné meg jobban a Béke Szellemét. Ő maga az.”

2017-ben a Dominikai Köztársaságban rendezett „Pax et Lux” harmadik világkonferencián elnyerte a Béke és Fény Nagykövete címet. A résztvevők közül Ő volt az egyetlen, aki nem intézett beszédet, de csendes tekintete megérintette a közönséget, és nyomot hagyott a szívükben. A résztvevők között voltak még olyan személyek, mint Dr. Angel Luis Fernandez (aki 34 könyv szerzője, híres költő, zenész, tanár, rendező, tanácsadó, televíziós programigazgató), Elaine Valdov (a Nemzetközi Béke Kulturális Intézet alapító elnöke), Dr. Madan Bali a 92 éves jógi (az alternatív orvostudomány doktori fokozatú Védanta tudósa, a Yoga Bliss alapítója). 

„A  csend ereje” mint téma, olyannyira a levegőben van, hogy Jakov Sedlar horvát rendező épp ezzel a címmel készített filmet Bracoról. A „Power of Silence” c. alkotás nagy sikerrel debütált 2016 októberében. [A film elérhető ezen a linken]

Az is nagyon sokatmondó, hogy a Bruno Gröning Baráti Kör tapasztalt, régi munkatársai közül sokan segítik Braco és csapatának munkáját. Dr. Matthias Kamp (akinek nevéhez fűződik a Baráti Körön belül az Orvosi Szakbizottság létrehívása), és Suzanne Rois (az Oszták Baráti Körből)  sokszor konferálta a Braco találkozókat, és az internetes élő közvetítéseket. Dieter Häusler, a Baráti kör jelenlegi vezetője szintén komoly szavakkal méltatta Braco személyét és misszióját. Ez olyannyira így van, hogy Mariborban Braco meghívást kapott a Baráti Kör részéről. 

Az erről készült felvétel elérhető ezen a linken.

Növekvő népszerűsége és hírneve dacára Braco tevékenységének egészét végtelen egyszerűség jellemzi. Csupán annyit kér az emberektől, hogy nyitott szívvel és elmével legyenek jelen. Elmondja, hogy nem tart igényt semmiféle megkülönböztetett tiszteletre, nem kíván önmagának semmiféle érdemet, és elhárítja magától a köszönet vagy a hála túlzott megnyilvánulásait. Nem tekinti magát gurunak, vagy szektavezérnek, sem Mesterek reinkarnációjának. Ő egy hús-vér figura, akinek családja van, nem vegetáriánus, és saját bevallása szerint néha még cigarettázik is. Azok a látogatók, akik a lojalitás és az áhítat túlzott jeleit mutatják, csak ártanak az ő munkájának. Ő csupán közvetítő, és mindig az őt felhasználó Forrás Intelligencia dönt arról, hogy mikor és hogyan szeretne Rajta keresztül hatni, és hogy a résztvevők befogadóképességének függvényében mi történhet. Ez a végtelen egyszerűség és alázat jellemzi tevékenységének egészét. 

Értelemszerűen elhatárolja magát a média manipulatív csábításaitól is. Évekig tartózkodott attól, hogy bárkinek is nyilatkozzon, soha nem adott interjút sem újságnak, sem rádiónak, sem tévének. Az utóbbi időben volt néhány nyilvános szereplése, de ott sem szólt egy szót sem. Csupán jelen volt. Minden alkalommal valamelyik szóvivője beszélt a stúdióban. Ezek egyike Drago Plecko, aki több könyvet is írt a témában. (Magyar nyelven is megjelent a „Braco, a csend mögötti erő” című munkája.) Az ő esete az egyik legékesebb példája annak, hogy Braco mennyire tartózkodik önmaga reklámozásától. Jóllehet Drago Plecko honfitársa Braconak, sőt mindketten zágrábiak, Dragonak fogalma sem volt arról, hogy szülővárosában él egy olyan személy, akihez tízezren látogatnak el a születésnapján virággal a kezükben, és hálával a szívükben. Ezt még humorosabbá teszi az a tény, hogy Drago különleges képességű emberek, gyógyítók és spirituális mesterek utáni kutatásában a fél világot körbeutazta, miközben szinte néhány utcasaroknyira volt tőle az, akit keresett. Az első találkozásukat felelevenítve elmondta, hogy az általa ismert paranormális képességű egyének, vagy jógik egyikétől sem áll olyan távol az önhittség, mint Bracotól. Tekintettel arra, hogy sokáig nem beszélt a munkájáról és a személyes életfilozófiájáról, azt a keveset, amit olykor mégis kimondott, érdemesnek találtam közzé tenni:

Személyes nézőpont

Ahhoz, hogy ezt az áldásos lehetőséget képesek legyünk megragadni, a felszínes kíváncsiságnál többre lesz szükségünk. Már az is kérdéses, hogy egyáltalán tudunk-e bármit is érzékelni az első találkozáskor. Mert erre nincs semmiféle garancia. Jómagam annak idején semmit sem éreztem. Szerencsémre felhívták rá  figyelmet, hogy ez megtörténhet, így hát adtam magamnak újabb esélyt. Szóval már a kezdő lépés sem feltétlenül könnyű. Annak érdekében pedig, hogy ezzel a magasrendű erőtérrel kiépülhessen a kapcsolatunk, ismétlés, kitartás, és rendszeresség kívántatik. Éppúgy, ahogy az életnek bármely más területén. Ez egy finomhangolási folyamat. Az energetikai, és mentális rendszereink átállítása nem egyik pillanatról a másikra fog végbemenni. Azért mondom ezt, mert számtalanszor láttam, ahogyan emberek eljöttek Braco találkozóra egyszer, vagy kétszer, aztán soha többé. Számomra szinte megdöbbentő ez a naiv hozzáállás. Mint tudjuk, nem létezik olyan, mint „végső nagy fogmosás”.

Azokról a helyzetekről még bajosabb beszélni, amikor valaki a „személyes tesztelésig” sem jut el. Ennek hiányában viszont olyan értékítélet születik, amely korántsem mentes a szemellenzőktől, illetőleg a mentális kondicionáltságtól.  (Tisztelet a kivételnek, megkövetem azokat, akik hajlanak az alaposabb vizsgálódásra.) Történetesen épp azért hozom fel ezt a példát, mert számos újságírónál láttam már ezt a hibát. Az egyik ilyen érdekes cikk a maszol.ro portálon látott napvilágot, amelyben a szerző a következőt jelenti ki Braco-ról: „Nem tesz tehát mást, mint élőben vagy a világhálón közvetítve az emberekre bámul.” Majd hozzáfűzi azt is, hogy természetesen mindezt pénzért. Nos, ez történik akkor, amikor a túlburjánzó intellektus, fejlett kritikai érzékkel társulván, a transzcendens érzékenység totális hiányától vezettetve, határozott véleményt formál valamiről, amit semmilyen szinten nem próbált megismerni. Elképesztő, hogy mi emberek olykor mennyire a fejünkben lévő torz kép alapján reagálunk a látott dolgokra. Nyilvánvaló, hogy ha egy személy még csak fogalmilag sincs tisztában azzal, hogy mi az a darsan (sőt, materiális kábultsága miatt nem is tekinti létezőnek), akkor tényleg csak ehhez hasonló következtetésre juthat. Az anyagiakat illetően pedig nem szükséges a képzelőerőnket túlzottan latba vetnünk ahhoz, hogy belássuk, a rendezvényközpontok még Braco két szép szeméért sem fogják ingyen odaadni a termeiket. Vagyis a belépőjegyek ára a bérleti díjak és egyéb költségek fedezésére szolgál. Hozzáteszem, ha tisztelt zsurnalisztánk vette volna a fáradságot, és egy kicsit jobban utánanéz, akkor azt találta volna, hogy a zágrábi központban nem létezik belépő, vagyis tényleg ingyenesen látogatható. Azon egyszerű okból, hogy ez Braco saját ingatlana.

De hogy kedvezzek azoknak, akik ismerik Ken Wilber integrál pszichológiai rendszerét, most utalást teszek arra, hogy a fentebbi eset nagyjából a színtiszta w5. Agnosztikus, racionálisan beszűkült, szkeptikus alapállás. Természetfeletti szerinte nem létezik, és a paranormális jelenségek a szemfényvesztéssel egyenértékűek.

De lépjünk tovább, létezik még ennél is lejjebb. A medjugorje-info.com oldalon található kritikai írás már a tipikus w4-es vallásos korlátoltság, dogmatikai megkötözöttség bélyegét viseli magán. Bizonyos amerikai ultra keresztények pedig már nem csupán elhatárolódnak, de kifejezetten ördögi munkálkodást, egyfajta démoni behatást feltételeznek. Ami azonban a dolog igazi pikantériája, hogy a Szűz Mária-jelenések ugyanúgy W7-es szintet képviselnek, mint Braco tevékenysége. Hiszen mindkét jelenségre jellemző, hogy  a fizikai világ, és a transzcendens határvonalán helyezkedik el. Még pontosabban, a spirituális sík történései hatással vannak az érzékszervi világunkra. Csakhogy ezt a W4-ről lehetetlen belátni. Tehát ezen fundamentalista keresztény emberek hozzáállását röviden és tömören úgy lehetne kifejezni, hogy: „Isten is megpecsételte a Szentírásban, hogy nekünk van igazunk. Keresztény hivőként elhatárolódunk ettől a tévtanítástól..” 

Azt már inkább nem is részletezném, amikor a nemtetszés odáig fajul, hogy tudatos - vagy öntudatlan - lejárató kampányba torkollik. Mert az már konkrétan a neurotikus w3, amellyel amúgy a politika színpadán oly sokszor találkozhatunk.

Ha valakinek idegen lenne a wilberi tudatmodell, akkor nagy tisztelettel javasolhatok két anyagot. Egy rövidebb, tömörebb, leírást, valamint egy háromrészes előadást.

Annak érdekében, hogy a saját stílusomtól eltérő megközelítést is mutassak, felhívnám a figyelmet egy olyan személy írására, aki annak idején Braco magyarországi szereplésének aktív részese volt. Konkrétan Ő fordította magyar nyelvre Drago Plecko könyvét, és konferansziéként Ő vezette fel Braco nézéseit. 

Szabó Judit ajánlása ezen a linken elérhető

Kedves Olvasó!

Legyen Áldás az életeden és az Utadon.