Kezdetben vala az Ige...”

(János enagéliuma 1:1)

Elöljáróban közölni szeretném, hogy itt és most nem célom a teljes mélységű filozófiai okfejtés. Mondom ezt azért, mert bármelyik soron következő mantráról sok-sok információt adhatnék át. Az alábbi oldalak csupán ízelítőül szolgálnak. Bármelyik kategóriába belépve Ön azt fogja látni, hogy minden egyes mantrához rövid leírás, és videóklip társul. Jelen összeállítással reményeim szerint megszólíthatom azokat, akik még nem mélyedtek el a mantra gyakorlásban, de nyitott szívvel és elmével viseltetnek a téma iránt. Ugyanakkor a haladóbbak is találhatnak néhány gyöngyszemet. Azoknak pedig, akik többet szeretnének tudni a mantra elméleti hátteréről, ajánlom szíves figyelmébe a következő linken elérhető írást: A mantra szerepe és jelentősége a spirituális úton.

Technikai megjegyzésként mondom, hogy a kategória címe is, az ikon is, és a "Bővebben..." felirat is linkként működik.

India „export vallásáról” beszélünk, és ami az északi (vadzsrajána) irányvonalat illeti, semmiben sem marad el a szülőanyjától. Szakrális zene és mantrikus hagyomány tekintetében elmondhatjuk, hogy nem esik messze az alma a fájától. Ezért is nevezik a tibeti buddhizmust Mantrajánának (a Mantrák Útjának).

Az ind tradíció talán messze a legterjedelmesebb szakrális kincsesbánya, és ez természetszerűleg igaz a mantrikus énekek és dicshimnuszok vonatkozásában is.

A szikhek India Anya oroszlánszívű szülöttei, gazdag érzelmi töltettel. Hagyományvonaluk a hindu és az iszlám misztika metszéspontjában született, és ami azt illeti, Ők sincsenek híján a muzikális adottságoknak.

Az iszlám misztikus irányzatának születésénél a korszellem neves képviselői bábáskodtak, a neoplatonizmus, a manicheizmus, az egyiptomi alkímia, és a keresztény gnózis. Állítólag a buddhistáktól tanulták el az olvasó használatát, a feloldódás tana pedig vélhetően az indiai monista rendszerek ivadéka.

MÁS SZÓVAL: KERESZTÉNY RÖPIMÁK.

Lehetséges, hogy első hallásra idegenül cseng a kereszténységet illetően a mantra kifejezés, de bízom abban, hogy idővel ráébredünk arra, hogy a különféle szellemi hagyományok hasonló spirituális eszköztárat alkalmaznak, csupán az elnevezések különböznek.

Korunk nagy előnye, hogy az ősi mantrák megszólaltatásában még a könnyűzenei élet közismert és kiemelkedő alakjai is segítségünkre sietnek, utat mutatnak, ösztönöznek. Ugyanakkor ennek a jelenségnek az inverzét is láthatjuk, hiszen a szakrális zene mai előadói olykor a popzenészekhez hasonló népszerűségnek örvendenek.